Lili Kata Nóra

3.-a szombat. Mivel mára nagyon meleget mondtak, ezért Nóri barátnőjével és szüleivel a Balaton felé vettük az irányt.7-kor indultunk itthonról tehát 8-kor miénk volt a part. Annyi helyünk volt, hogy nem győztünk válogatni, hogy hova cuccoljunk le, miénk volt kb. a világ. Na jó volt még valaki aki szintén ott volt már, ők az orvosi ügyelet voltak. Siófokon van egy olyan partszakasz ahol fel van annyira töltve, hogy minden kisgyerek és szülője is nagyon jól érzi magát, mert biztonságosan lehet a vízben lenni. Lilinek és Katának is, hogy másznak nagyon szuper. Béreltünk vizibiciklit is, olyan csúszdásat. Nagyon jó volt, a gyerekek és mi felnőttek is nagyon jókat csúsztunk és élveztük a Balaton derékik érő vizét. Lili és Kata úszógumival nyomták a "mély" vízben. Katának nem volt kedve csúszni, de Lilinek annyál inkább. Lilinél az volt a furcsa, hogy csúszni akart, hogy Ő a tartozkodóbb, Ő a semmi újat nem szert, csak a megszokott klisék, erre majd kiugrott a kezemből már a vizibiciklin amikor elindult (bár megjegyzem ekkor azt hittem, hogy ebből még oltári nagy baj lesz és Lili olyan hisztit fog levágni, hogy hű meg ha) és mikor a csúzdására került a sor, akkor Ő volt a leghangosabb. Na mondtam a férjemnek, hogy akkor csúsztassa le Lilit. Apa kiakadt, hogy nem egyedül nem csúszhat, mert mi lesz vele, mi lenne mondom itt állok lent és elkapom. Na jó, mivel elég akaratos vagyok, ezért Apa úszógumival egyedül elengedte Lilit, csúszott a kisasszony és placs fenekestül esett bele a vízbe... az az őszinte kacagás amit Lili művelt, azt öröm volt hallgatni, és akkor megint jött az újabb kör... A napon megmaradni nem lehetett csak a vízben, csuda jó napot töltöttünk el a Balcsin. 

11.-e vasárnap. Ma úgy döntöttünk a barátainkkal, hogy Velencei tó felé vesszük az irány. De nem pancsizás céljából, hanem körbe tekerjük a tavat. Laza 30 km, mit nekünk, rutin és állóképesség nélkül... Hihihi Szóval elindultunk bicajozni, Lilit és Katát Apa húzta, Nórika egyedül a kicsit kinőtt és váltó nélküli bicajával és én is külön. (Pedig néha élveztem volna ha Apa engem is húz) Egyszer megáltunk lángosozni, addig ezt már le is mozogtuk, szóval kellett az energia pótlás. Majd hegyen fel, dombon le és a következő megállás egy fagyizó volt. Kicsi Nóri egy hős volt, azzal a bringával, annyit hajtott az a manó, hogy el sem tudom mondani. Néha azért kellett őt noszogatni, hogy nyomja, de nem adta fel és végig mentünk a 30 kilóméteren. A fenekünk nem kicsit fáj... (hiába nem bírja az ember a kiképzést) Nóri mondta, hogy többet ebbe nem egyezik bele, hogy menjünk ilyen túrára, Apa sem volt elájulva, de miután haza értünk lelkesebbek lettünk és megbeszéltük, hogy ősszel is elmegyünk és megcsináljuk ezt a kört kb. fele ennyi fokban. 

14.-e szerda. Ma elmentünk Nórival és megkukkoltuk a suliját, a leendő suliját. A kisasszony ugyanis sport iskolába fog járni és nem kicsit fogja magát elfoglalni. Iskola otthonos a suli, mivel sok a sport foglalkozás és így ott a suliban fog tanulnin nekünk itthon nem kell majd vele, esetleg gyakorolni olvasni és a hétvégén tanulni. Kicsit furi, hogy nem mi itthon csinálunk mindent, de biztosan nagyon jó lesz. Várjuk az iskola kezdést, annyira várjuk, mint amennyire félünk is tőle. 

18.-a vasárnap. Ma utoljára a Balcsin voltunk, mert nagyon úgy néz ki, hogy többet jó idő nem lesz. Szuper kis nap volt, mert barátainkkal voltunk lent és a gyerekek is nagyon jól érezték magukat. Vizibicajoztunk, meg sokat pancsoltunk és a nap végére jól elfáradtunk...(mi felnőttek)

19.-e hétfő. Ma a Tatai tavat bicajoztuk körbe, aztán fürödtünk is egy nagyot és rohantunk haza..., hogy miért is? Azért, mert úgy gondoltuk, hogy nekünk felnőtteknek is jár egy kis szórakozás. A szüleim vigyáztak a lányokra és a barátaink lányaira is és mi megint leugrottunk a Balcsira bulizni. Retro fellépők voltak a színpadon, nagyon jól éreztük magunkat sé jó volt egy kicsit kikapcsolódni.

21.-e szerda. Ma olyan jó híreket kaptam, hogy majd kiugrottam a bőrömből. A doktor bácsi beválogatta Katát botox kezelésre és megpróbáljuk a kisasszony lábát műtét nélkül "helyre" rakni, vagyis lazítani, hogy képes legyen szépen rakni a meg nem műtőtt lábfejét is, mert az még nem megy neki, mert ott nagyon feszes továbbra is az izom. Na de majd most meglátjuk, hogy a kezelés hatásra mit tud produkálni a csaj és meg lehet-e úgy erősíteni, hogy képes legyen a botox kezelés hatása után is tartani ezt a szintet.

29.-e csütörtök. Ma túl voltunk a Botox kezelésen, mindkét lábába kapott 4-4 szúrást. Altatásban csinálták neki, szóval ma egésznap nem lehetett inni, és csak 13-kor került be a műtőbe. Olyan jól viselte, hogy el sem lehet mondani milyen büszke vagyok rá. Akkor törött csak el nál a mécses, mikor felkelt és a kis kezét hátra kellett hajlítani, hogy az a 100ml infúzió lemenjen, mert csak akkor ment a folyadék, mert a véna pozicionált volt sajna. De túl voltunk rajta és után azonnal ihatott is... Illetve Kata chipezni kezdett aztán ivott egy kis teát és folytatta a chipsezést. 

30.-a péntek. Elentem a kicsi iskolás cuccai-ért és bekötöttem a füzeteket. A tankönyveket csak hétfőn fogjuk megkapni így csak akkor fogok tudni elmenni és megvenni hozzá egyáltalán a boritókat és csak utána bekötni, szóval jó kis őrült nap lesz. Azon kívűl egy őrült hosszú szülőinek is nézünk elébe. Annyira várom az iskola kezdést, eddig nem nagyon érdekelt, de most, hogy a kicsi oda fog járni ahova szerettem volna így már csúcs szuper a dolog. Na de vissza térva a mai napra a tanévnyitón is túl vagyunk. Lili és Kata is hősiesen viselte a zsibongó gyerekeket maguk körül egy viszhangos torna teremben. Lili egyszer sírta el magát, mert voltam olyan dög, hogy nem szerettem volna oda adni a táskámat, hogy kipakolja, de mivel elkezdett nyüszizni így elég hamar meggyőzőtt, hogy mégis megkaphatja.  

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat